Kormos Balázs kirobbanó őstehetsége saját természetes evolúciója mentén haladt gyermekkora óta. Szín- és formavilága az emberi kultúra és művészet kezdeteinek korában gyökerezik, megfordul a modern, szürrealisztikus világban, majd innen kanyarodik vissza a legletisztultabb egyéni megfogalmazásokhoz. Festői technikája erősen rajzos, markáns nyelvezetű.

Meleg földszínek, az égbolt, a víz kékje jelentkeznek afrikai portréin, állatképein, mediterrán utcarészletein. Édesanyjától örökölt, szépség iránti odafordulásából születtek virágos képei, állatok iránti szeretetéből kutyaportréi és egyéb állatképei.

Edényeinél a kerámia, a szobrászat és a díszítőfestés lép fúzióba egymással; sokféle lakberendezési stílusba beilleszthetők dísztárgyként ezek a tömörenfogalmazó forgástestek.

Grafikái pszichedelikus és depresszív világba kalauzolják a nézőt, ezek egy átmeneti, válságos korszakban keletkeztek.